Ahogy egy korábbi posztban már említettem, nemrégiben beszereztem egy üveg ricinusolajat, és a mai napon jött el az idő a kipróbálásra. Többen is írtatok nekem ezzel kapcsolatban, hogy nektek hogy vált be/nem vált be a dolog, és az interneten is utánaolvastam a témának, így felkészülten vágtam bele, a folyamat első részét pedig még meg is örökítettem nektek (ugyanis azt már nem nagyon szerettem volna veletek megosztani, ahogy a cuccot próbálom a hajamra imádkozni, illetve ahogy zacskót húzok a fejemre. Gondolom érthető... :D)

Szóval összekevertem a ricinusolajat egy kis napraforgóolajjal, a bajok pedig ott kezdődtek, hogy olvastam, hogy a pakolásba lehet mézet is tenni... Tettem is, szerintem kicsit túl sokat, mert annyira ragadt a cuccos, hogy alig bírtam eloszlatni a hajamon, hiába melegítettem meg az egészet, ezzel valamennyire homogén folyadékot nyerve... Sőt, igazából egy idő után ezt a keveréket már inkább csak a hajvégeimre kentem fel, és a natúr ricinusolajat kentem a hajtöveimhez.

igen, ez lett a végeredmény

Szóval itt szenvedtem két órán keresztül a bebugyolált hajammal, és alig vártam, hogy lemoshassam róla ezt a katymaszt... És amikor levettem róla a törölközőt és a fóliát kicsit megijedtem, mert a hajam konkrétan egy darabban állt. De egyébként nem kellett sokat szenvednem a lemosással, kétszer kellett samponoznom és kész. Jelenleg azt várom, hogy megszáradjon a hajam, mert olvastam, hogy az a legjobb, hogyha hagyjuk megszáradni a levegőn, de egyébként puhának érzem, meg minden.

A KONKLÚZIÓ: nos, ha nem teszek a pakolásomba mézet, talán kevésbé lesz rossz az élmény. Mindenképpen megkísérlek egy második kört, mert még maradt az üvegben ricinusolaj.