Tegnap kimagoztam egy jó adag szilvát, amit anya a kertben lévő icipici, még nagyon fiatal szilvaffácskánkról szedett le. Ő le szerette volna fagyasztani, hogy majd később jó legyen süteménybe, de én inkább a lekvárkészítésre voksoltam. Ugyanis ez egy ideje rajta van a képzeletbeli bakancslistámon, mert még sosem vettem részt ilyesmiben.
Lelkesen álltam neki a nagyjából 15 perces folyamatnak, jól szórakoztam, és nagyon remélem, hogy finom lesz a Nikilekvár. A fotózás persze nem maradhatott el, bár kavargatás közben nehéz volt a fényképezésre koncentrálni, így az a fotó nem sikerült valami élesre.
Amúgy, ha véletlenül valaki másnak is ilyen ambíciói vannak, és hozzám hasonlóan hatalmas vágyat érez a befőzéshez, nyugodtan vágjon bele, ezekkel a porokkal nagyon egyszerűen és gyorsan lehet lekvárokat és dzsemeket készíteni (oké, nem lesz éppen "bio", de így kevesebb cukrot kell felhasználni, és nem kell hosszú órákon át egy lábos felett gubbasztani és kevergetni - de egyszer majd azt is kipróbálom), nem mellesleg szépen csomagolva szerintem jó ajándék lehet belőle, nagymamának, anyukának.