Ahogy egy korábbi posztban már említettem, nemrégiben beszereztem egy üveg ricinusolajat, és a mai napon jött el az idő a kipróbálásra. Többen is írtatok nekem ezzel kapcsolatban, hogy nektek hogy vált be/nem vált be a dolog, és az interneten is utánaolvastam a témának, így felkészülten vágtam bele, a folyamat első részét pedig még meg is örökítettem nektek (ugyanis azt már nem nagyon szerettem volna veletek megosztani, ahogy a cuccot próbálom a hajamra imádkozni, illetve ahogy zacskót húzok a fejemre. Gondolom érthető... :D)
Szóval összekevertem a ricinusolajat egy kis napraforgóolajjal, a bajok pedig ott kezdődtek, hogy olvastam, hogy a pakolásba lehet mézet is tenni... Tettem is, szerintem kicsit túl sokat, mert annyira ragadt a cuccos, hogy alig bírtam eloszlatni a hajamon, hiába melegítettem meg az egészet, ezzel valamennyire homogén folyadékot nyerve... Sőt, igazából egy idő után ezt a keveréket már inkább csak a hajvégeimre kentem fel, és a natúr ricinusolajat kentem a hajtöveimhez.
igen, ez lett a végeredmény
Szóval itt szenvedtem két órán keresztül a bebugyolált hajammal, és alig vártam, hogy lemoshassam róla ezt a katymaszt... És amikor levettem róla a törölközőt és a fóliát kicsit megijedtem, mert a hajam konkrétan egy darabban állt. De egyébként nem kellett sokat szenvednem a lemosással, kétszer kellett samponoznom és kész. Jelenleg azt várom, hogy megszáradjon a hajam, mert olvastam, hogy az a legjobb, hogyha hagyjuk megszáradni a levegőn, de egyébként puhának érzem, meg minden.
A KONKLÚZIÓ: nos, ha nem teszek a pakolásomba mézet, talán kevésbé lesz rossz az élmény. Mindenképpen megkísérlek egy második kört, mert még maradt az üvegben ricinusolaj.
Gondolom ti is kezditek észrevenni, hogy mostanában kevesebb poszt van. Ennek sok, vagyis legalább három oka van (vagyis én ezeket tudom mentségemként felhozni): egyrészt a hihetetlenül hosszú tél még az élettől is elvette a kedvemet, másrészt a hirtelen jött csodaidő pedig minden máshoz meghozta a kedvem, a tanuláson, és a gép előtt ülésen kívül. De tanulnom sajnos muszáj.
Nagyon jól jönne néhány ötlet, így hozzátok fordulnék segítségért, ti mikről olvasnátok a blogon?
Kommentben várom a javaslatokat, írjatok bátran! :)
Ugyan az azték minta a tavalyi nyár őrülete volt, nekem még mindig nagyon tetszik. Ha van egy átalakításra váró, szakadt farmered, akkor vágd le, hogy rövidnaci legyen belőle, majd próbáld ki ezt az egyszerű DIY-t.
Imádom ezt a kis clutcht! Igazából nem azért, mert annyira tetszik ez a hologramos díszítés, inkább azért, mert nagyjából a semmiből hozta össze a csajszi! Egy műanyag irattartó borítékra van hozzá szükség, hologramos papírra, illetve egy cédére.
Chevron, chevron, chevron... Nagyjából ősz óta vagyok teljesen belebolondulva ebbe a cikk-cakk mintába, és nagyon tetszenek az ehhez hasonló, kicsit kaotikus manikűrök. Már régen kipróbáltam volna, ha lenne ilyen cikkcakk ollóm.
A hétfők nekem ebben a félévben egy amolyan második vasárnapként működnek, ugyanis aznap csak egy órám van, de mivel egy szabadonválasztható óráról van szó, amit másodjára vettem már fel, így ha nincs kedvem hozzá, akkor itthon maradok.
Viszont tegnap elég sok dolgom akadt: be kellett mennem az egyetemre leadni a specializációs és minoros jelentkezéseket, utána átjött hozzánk egy barátnőm, majd egy másik, a évek óta nem látott barátnőmmel találkoztam (ugyanis ő is itt tanul, egyébként gimiben osztálytársak voltunk).
A bajok ott kezdődtek, hogy úgy beszéltük meg, hogy beülünk valahová a Fórumban (Debrecen egyik bevásárlóközpontja), és iszunk egy kávét. A Coffeshop Companyre esett a választásunk, én pedig örültem, hogy megkóstolhatom az Oreo Shake-et. Finom volt, de azért többre számítottam, bárcsak vettem volna inkább egy doboz Oreot abból a majdnem ezer forintból, amennyibe került...
Miután jól kibeszélgettük magunkat, és elmeséltük egymásnak, hogy mi történt velünk az utóbbi majdnem két évben, elindultunk nézelődni, és persze benéztünk a H&M-be is. A Galmour-napokon (áh, már leírni is fáj) kinéztem egy fekete balerinát, de már nem volt a méretemben pénteken, viszont tegnapra rejtélyesen feltöltődött a készlet, úgyhogy sajnos nem tudtam mit tenni, muszáj voltam megvenni, egy fekete napszemüveggel egyetemben... Nem kellett volna, és már azelőtt megbántam a vásárlást, hogy egyáltalán kifizettem volna a cuccokat. Mindenesetre ezekre tényleg szükségem volt már, a tavaszi kívánságlistámon is rajta vannak, és mostanra a tényt is sikerült elfogadnom, hogy ezekre nem a G. napokon találtam rá (de miért nem?).
A fenti képen láthatjátok a napszemcsit rajtam is. Egyébként vettem még egy ricinusolajat is a patikában, mert már jó ideje szerettem volna kipróbálni, és a barátnőmnek pont szüksége volt egy újabb adagra. Valaki használta már? Ha igen, hogyan? Én holnap fogom kipróbálni, mert aznap lesz aktuális a hajmosás.
A vásárolgatós barátnőzés után pedig mentem órára, ugyanis rendhagyó óránk volt, ami a debreceni pásti utcai zsinagógában volt megtartva. Az óra, amire járok, egyébként a zsidó kultúrával foglalkozik, ugyan nincs sok közöm a zsidósághoz (leginkább semmi), de nagyon érdekesnek tartom a vallást, a rengeteg hagyományt, az ünnepeket, és jó volt megnézni egy zsinagógát élőben is, mert már tanultunk róla az órán. Ez a zsinagóga elhagyatott, már csak időnként koncerteket rendeznek benne. Nagyon tetszett egyébként, megnéztem volna, hogy milyen volt fénykorában. :)
Ezelőtt nem igazán hatottak meg ezek a néhány napos kuponos akciók, de most elérkezettnek láttam az időt arra, hogy beruházzak egy új átmeneti kabátra, illetve jól jönne egy cipő tavaszra. Így megszereztem a kuponfüzetet még otthon, ki is vágtam azokat a kuponokat, amikről úgy gondoltam, hogy be fogom váltani, abban voltam csak biztos, hogy a H&M-ben tuti veszek valamit. Hah, szépen el is hagytam itt az ALBÉRLETBEN azt a H&M kupont, de csak azt az egyet, egyik nap még az asztalon volt, másnap pedig már nem. Nem tudtam mást tenni, nagy bosszankodva vettem egy Kiskegyedet, hogy olcsóbban megússzam, és tanulva a hibámból NEM vágtam ki előre semmit.
Igazából már az előbb említett szerencsétlenségből tudnom kellett volna, hogy az egész dolog halálra van ítélve, ugyanis se cipőt, se kabátot nem találtam, és a nagy költekezésből (és spórolásból) összesen egy felső lett... Hát igen, gondolom mindenki ismeri ezt az érzést, szerintem nem kell mondanom, hogy mennyire csalódott voltam. Egyébként már az elején elvették a kedvem az egésztől azzal, hogy nem engedték bevinni a cipőt a próbafülkébe (eddig semmi gond nem volt ezzel). De akkor mégis hogyan próbáljam fel azt a nyamvadt cipőt, ha az üzletben nincs semmi ülőalkalmatosság, ahol ezt kényelmesen megtehetem??? Miután kettő cipőt magamra ügyetlenkedtem az üzlet padlóján elegem lett, és mondtam a barátomnak, hogy na jó, ma nem veszünk cipőt, nézzük meg a kabátokat (haha, képzelhetitek, hogy neki ez az egész vásárlás mekkora trauma lehetett). De persze az sem volt olyan egyszerű, ugyanis már nincs tél, így azt a néhány fajta kabátot amit ilyenkor árulnak, voltak kedvesek az üzlet minden zugába szétpakolni, így elhihetitek, hogy nem volt kedvem végignézni a kétemeletes H&M összes állványát az akkor egyre nagyobbá váló tömegben. Így amikor rábukkantam egy csíkos pólóra azonnal felkaptam, hogy még ezt felpróbálom, és utána menjünk.
Ezután a barátom meghívott ebédelni, látta rajtam, hogy mennyire csalódott voltam amiért se kabátot se cipőt nem tudtunk nekem venni. Ő elment az egyetemre, én pedig gondoltam egyet, és bementem a Hádába. És milyen jól tettem, mert ott minden termékre 20% kedvezmény volt, és találtam egy nagyon szép csipkés Pull and Bear felsőt, illetve egy teljesen új, címkés New Look farmert, és összesen 3000 forintot fizettem. Tehát azért nem lett olyan rossz a dolog vége, természetesen nagyon örülök ennek a három dolognak is amiket sikerült vennem, DE soha többet nem szeretnék ilyesmiben részt venni, spórolás ide vagy oda.
Múlt héten az egyetemen konzultációs hét volt, ami azt jelenti, hogy nem voltak megtartva az óráink, de ha valami tárgyalnivalónk van egy-egy tanárral, akkor lehetett menni nyugodtan. Persze minden tanár inkább arra buzdított minket, hogy menjünk haza, és otthon konzultáljunk, tehát ez az egész csak egy másik neve a tavaszi szünetnek. Amit nyilván egyik hallgató sem bán túlzottan. :) Én sem, és szombaton haza is mentem, és egy teljes hetet otthon töltöttem, teljes nyugalomban. Elterveztem, hogy majd tanulok a csütörtöki "Grammar in Context" zéhámra, de természetesen az lett a dolog vége, hogy elő se vettem az én drága nyelvtankönyvemet, és egész héten csak sorozatokat meg filmeket néztem, olvastam, jókat ettem, és élveztem a videóban említett otthoni kávét.
A húsvétra már nem is nagyon emlékszem, a csokinyuszikat elég hamar eltüntettem a föld színéről, a locsolókat pedig hiába is vártam volna, idén is sikeresen elhervadtam a szobámban. Viszont sütöttem egy nagyon finom tortát, a képen a rózsaszínre színezett vajas krémet láthatjátok. Igazából a szuper tavaszi időre (aha) tekintettel stílusosan gyöngyökkel és a mézeskalácsozásból megmaradt hópelyhekkel díszítettem a tortát, haha. Egyébként csokitortát sütöttem, a végeredményt pedig azért nem örökítettem meg, mert esélyem sem volt... igen gyorsan fogyadkozni kezdett.
Sikerült előbányásznom anya gardróbjából egy régi-régi farmernadrágot, ami éppen jól passzolt rám, és alig várom, hogy jobb idő legyen és hordhassam!
Egyik barátnőmmel beültünk egy szentendrei kávézóba, a Kedvesbe, és itt kaptunk ilyen édes kis kancsó-bögre készletben szervírozott teát. Nagyon hiányzik Szentendre, a Duna, a sziget és Budapest, eléggé honvágyam lett aznap... De amint leszálltam a vonatról másnap Debrecenben és találkoztam a barátommal el is szállt. :)
Most pedig ideje visszatérni a tanuláshoz. Elég nehéz döntés vár rám a héten, ugyanis most kell szakosodnunk, és ki kell találnom, hogy minor tárgyat veszek fel, vagy szakos specializációt, és egyszerűen nem tudom eldönteni, hogy elinduljak-e a tanárrá válás útján, vagy válasszak valami mást... Jajj.
Nos, eljött az a pillanat, hogy végre nem csak "megmozdulok", hanem meg is szólalok. Nagyon izgulok, hogy mit fogtok szólni ehhez a videóhoz, remélem tetszeni fog nektek!
Próbáltam minél rövidebbre fogni a mondandómat, de így is öt perces lett a videó, remélem azért végig tudjátok majd nézni. :)
Ne felejtsétek, ez az első ilyen videóm, eléggé izgultam, ami látszik is rajtam, sokszor lestem az ölemben lévő lapról... :D Mindenesetre fogadjátok szeretettel, várom a véleményeket! :)
Egy 20 éves lány blogján jártok most, ahol az öltözködéstől kezdve a filmekig, könyvekig szinte mindenről olvashattok, és természetesen személyes posztokat is találtok. Sőt, néha-néha még videókat is.
Megosztom veletek azt, ami tetszik, ha vettem valamit, ha szeretnék venni valamit, azt, hogy milyen szörnyű hetem volt éppen, hogy mennyire jó az új hajkefém, hogy a Gilmore Girls a kedvenc sorozatom, hogy milyen szuper filmet láttam legutóbb, vagy hogy milyen jó könyvet olvastam, néha még azt is hogy Emma Stone/Kristen Stewart/Keira Knightley milyen szépek...
AJÁNLOM AZ OLDALT
Archívum - 2013. április
Friss bejegyzések